Tárgyalni kezd az Opus és az MVM a Mátrai Erőmű eladásáról
Tárgyalásokat kezd az Opus Global a Mátrai Erőmű eladásáról – olvasható a BÉT-en közzétett közleményben. Egyelőre egy szándéknyilatkozatot írtak alá az MVM-mel, mint potenciális vevővel.
Tárgyalásokat kezd az Opus Global a Mátrai Erőmű eladásáról – olvasható a BÉT-en közzétett közleményben. Egyelőre egy szándéknyilatkozatot írtak alá az MVM-mel, mint potenciális vevővel.
Hamarosan eladhatja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Holding a Mátrai Erőművet – értesült az Index. A vevő az állami tulajdonban lévő MVM lehet, a tárgyalások napokon, legfeljebb heteken belül zárulhatnak a lap szerint.
November 7-én rendezte meg a Portfolio az Energy Investment Forum rendezvényt, ahol neves előadóktól hallhattunk a klímaváltozás fontosságáról, annak az energetikai következményeiről, a magyar gázhelyzet lehetőségeiről és a különböző típusú erőművek jövőjéről előadásokat. A nap fénypontja a magyar energiavállalatok top menedzsereit felvonultató vezérpanel volt, mely új perspektívákat nyitott a hazai és globális energetika aktuális helyzetének megértéséhez.
Tőkét emel a Mátrai Erőmű Zrt. a Mátrai Erőmű Bányászati Mélyépítő Kft.-ben, azzal a céllal, hogy a vállalat bővíteni tudja tevékenységét. A 250 millió forintos tőkeemelés október végéig lezajlik.
Az Opus Global bejelentette, hogy a közvetett irányítása alatt álló Status Power Invest Kft. mint vevő és az EP Power Europe mint eladó között a Mátra Energy Holding Zrt. által kibocsátott részvények 50 százalékának megvásárlására kötött megállapodás szerinti tranzakció zárására 2019. június 20-án sor került.
Az elnöki és a vezérigazgatói pozíció szétválasztásához szükséges alapszabály módosításról dönthet az a rendkívüli közgyűlés, amelyet a Mátrai Erőmű Zrt. hívott össze június 21-re - közölte a társaság csütörtökön.
A visontai Mátrai Erőmű Zrt. az ország legnagyobb szén- (lignit) tüzelésű erőműve, 950 MW teljesítményével a Paksi Atomerőmű után a második legnagyobb hazai villamosenergia-termelő kapacitás, amely a magyar fogyasztás mintegy 13 százalékának megfelelő villamos energiát termel. Az első blokkok fél évszázada üzemelnek, az uniós előírások szigorodás miatt azonban 2019 végén és jövőre már elkezdődik a több felújításon átesett blokkok fokozatos leállítása. Az erőmű 2029-ig tervez lignitet használni, addig jelentős átalakulással egyebek mellett földgáz és megújuló alapú, jóval tisztább termelésre áll át. Az erőmű és a visontai bánya területén forgattunk.
Szerdán hivatalosan is átadták Bükkábrányban Magyarország jelenlegi legnagyobb, 22,6 megawattos naperőművét. A Mátrai Erőmű ZRt. 100 százalékos tulajdonában lévő Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. 5,4 milliárd forintba kerülő beruházása saját erőből, illetve a Gránit Bank Zrt. finanszírozásában valósult meg.
Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is - mondta lapunknak adott interjújában a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Valaska József beszélt a rövid távú fejlesztési terveikről, illetve arról, hogy a tavalyi tulajdonosváltást követően hogyan állították talpra a vállalatot.
Egy év alatt stabilizálta pénzügyi helyzetét a Mátrai Erőmű Zrt., és a vállalat működésének újraszervezésével, a termelés optimalizálásával, illetve további, egyszeri tételekkel sikerült fenntartható pályára állítani a társaságot és megalapozni a további, a megújuló energiatermeléshez, a rendszerszabályozáshoz és az energiatároláshoz kapcsolódó fejlesztések üzleti hátterét - áll a cég közleményében, amit a csütörtöki közgyűlésről publikáltak.
Lezárult a Bükkábrányi naperőmű 5,16 milliárd forintból megvalósult beruházása és megkezdődött a próbaüzem; a Mátrai Erőmű Zrt. a hétvégén a villamosenergia-rendszerre kapcsolta az ország egyik legnagyobb, 20 megawattos fotovoltaikus létesítményét.
Egyelőre nem világos, hogy a magyar kormány hosszabb távon milyen szerepet szán a szénnek a hazai energiamixben, így az sem, hogy várható-e, és ha igen, mikor jöhet egy, a németországihoz hasonló magyarországi bejelentés. A külföldi sajtóban tavaly év végén megjelent 2030-as nem hivatalos magyar céldátumról azonban már furcsa módon hallgat a kormány, pedig az Európai Bizottság szerint a ma működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig.
Pozitív éves adózás előtti eredményre számít a Mátrai Erőmű Zrt. vezetése, holott a vállalat az első fél évet még 5,9 milliárdos mínusszal zárta. A Keleti bánya már januárban szenet adhat, a bükk ábrányi naperőmű pedig a tervezett áprilisi határidő előtt üzembe áll - mondta el Valaska József, a társaság elnöke a Világgazdaságnak.
Magyarország lehet az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan - számolt be a Climate Home News.
Az energiapolitika nem tehet jobbat, mint hogy meghallgatja, elősegíti a piaci szereplőket a jövőképük megvalósításában; a következő évek energiapolitikai irányzatának kialakításában ezt az elvet kívánjuk követni - mondta el Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. A megújuló energia támogatási rendszer várható változásairól szólva elmondta, a versengő projektfejlesztés a cél. Elmondása szerint a napelemes beruházások költségcsökkenését érvényesíteni kell a támogatások alakításában is.
20 megawattos fotovoltaikus erőművet létesít Bükkábrányban a Mátrai Erőmű Zrt., a létesítmény alapkövét szerdán tették le.
Egyhangúlag elfogadta a Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll.
Óriási kihívás előtt áll az európai szénszektor, miután nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. A folyamat a magyarországi iparágat is érinti, az Európai Bizottság becslése szerint ezért a jelzett időpontig több ezer állás szűnhet meg Magyarországon. Mint más területeken is, az energiaátmenet azonban itt is lehetőséget is jelent: a korábban az iparágban dolgozók megélhetésének további biztosítására - és a kieső áramtermelés legalább részbeni pótlására - a Bizottság kutatása szerint pedig az egyik legjobb megoldást a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia kínálja.
A Mátrai Erőmű Zrt. a tavalyi 9,1 milliárd forintos veszteség után az idén egymilliárdos nyereséget vár - mondta a Világgazdaságnak a társaság vezérigazgatója. Valaska József a társaság megújuló energiára épülő fejlesztési terveiről is beszélt a lapnak, a stratégiát a szeptember 19-i közgyűlés tárgyalja majd.
Elkezdődött a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia aktualizálását célzó egyeztetés. Az energetikai államtitkár, illetve az energiahivatal és az MVM vezetői a Mátrai Erőmű tulajdonosaival és menedzsmentjével tárgyaltak a napokban - derül ki Horváth László Heves megyei országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből.
Cikkünk folyamatosan frissül a frontvonal és a diplomácia eseményeivel.
Változás az AI-chipek szabályozásában.
George Simion fölényesen vezet a második forduló előtt.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
